A probiotikumok olyan hasznos, valamennyi emberben megtalálható baktériumok, amelyek elengedhetetlenek a szervezet egészséges működéséhez. Előnyös tulajdonságaik azonban csak akkor érvényesülnek tökéletesen, ha az emésztőrendszer megfelelő mennyiségben tartalmaz prebiotikumokat is.

Ahhoz, hogy a bélflóra egyensúlya biztosítva legyen, szükség van a probiotikumok (a megnevezés a görög „pro bios”, az „életért” kifejezésből ered) jelenlétére. Ezek a hasznos mikroorganizmusok – többségükben tejsavbaktériumok – az emésztőrendszerben is képesek szaporodni, kolóniákat hoznak létre, jelenlétük segíti a bélflóra működését. Éppen ezért, a probiotikum tartalmú készítmények nagymértékben hozzájárulnak az emésztőrendszer, és ezen keresztül a szervezet egészségének fenntartásához, illetve helyreállításához, jobb munkára ösztönzik az immunrendszert, megakadályozzák a káros mikroorganizmusok – ilyen mások mellett a szalmonella – szaporodását. Lebontják a szánhidrátokat és zsírokat, gyorsítják az ásványi anyagok felszívódását, részt vesznek a B- és K-vitamin termelésében. Amikor a bélflóra egyensúlya felbomlik, és kialakul a leggyakrabban emésztési rendellenességekkel, indokolatlannak tűnő fáradtsággal, valamint rossz közérzettel járó diszbiózis, a probiotikumok felgyorsítják a gyógyulás folyamatát: tejsavat termelnek, ami kedvez a hasznos mikroorganizmusoknak, míg a káros mikrobák számára kifejezetten ártalmas. A tejsavbaktériumok közül a lactobacillusok és a bifidobaktériumok rendelkeznek a legerősebb probiotikus tulajdonságokkal.

Míg a probiotikumok közvetlen hasznot hozó élő és aktív mikroorganizmusok, a szervezet számára megemészthetetlen prebiotikumok közvetett módon támogatják az egészség megőrzését: táplálékul szolgálnak a vastagbélben megtelepedő hasznos baktériumok számára, szelektíven segítik a probiotikumok szaporodását és hozzájárulnak helyes működésükhöz. Annak érdekében tehát, hogy a szervezetben élő többféle probiotikum kifejthesse pozitív hatásait, megfelelő mennyiségű prebiotikumra is szükség van.